József Attila Levegőt! című versét választotta az OFF-Biennále harmadik kiadásának kiindulópontjául. A vers 1935 novemberében íródott; ez látszólag a béke és jólét korszaka volt: Európa – s benne Magyarország – kivergődött a nagy gazdasági világválságból, a rend helyreállt. De milyen is volt ez a rend, amelyet a költő „nem ilyennek képzelt”? A kutatási kiállítás korabeli dokumentumokon keresztül mutatja be a vers születésének társadalmi-politikai kontextusát, és kortárs művek segítségével annak lehetséges 21. századi olvasatait kínálja.
A kedvező gazdasági mutatók mellett a korszak számos feszültséget hordozott: az első világháború és az azt követő békepaktumok sérelmei törékennyé tették a kontinens békéjét. A gazdasági válság felülírta az addigi politikai status quót, és számos országban megerősödtek a szélsőségesek: Németországban a nemzetiszocialisták, Olaszországban a fasiszták kerültek uralomra. Ekkor már javában zajlott az abesszíniai háború, a német vezetés pedig a locarnói egyezmény felrúgására készült. A nürnbergi törvények meghozatalával csaknem egyidőben zajlottak a Szovjetunióban az első koncepciós perek; a háborús fenyegetés és a terror azonban ekkor még csak kevesek horizontján jelent meg.
A korabeli magyar társadalom és politika feszültségeit is jótékonyan álcázta a gazdasági fellendülés. A békés hétköznapokba azonban még így is beszüremkedtek az egyre sürgetőbbé váló problémák. A korszak kihívásaira számos megoldási javaslat és program született – olykor művészektől, akik egy új, szabadabb rendet képzeltek el. Olyan rendet, ahol az egyéni szabadság, a társadalmi igazságosság és a kultúra szabadsága felülírja a politika szempontrendszerét, és szabadon áramlik a friss levegő.
A kiállítást a globális pandémia nyomán kialakult helyzetben online formában mutatjuk be. Az online formátum lehetővé tette számunkra, hogy kutatásainkat sokkal részletesebben mutassuk be, mint ahogy azt a galériatér szűkös keretei lehetővé tették volna. Emiatt ugyanakkor a kiállítás egy kicsit az 1930-as évek európai politikai és kulturális áramlatainak olvasókönyvévé is vált. Másrészt a kortárs művészeti alkotásokat is az online felület kívánalmaihoz kellett alakítani. A koronavírus bizonyos értelemben azonban nemcsak a kiállítás formátumára, hanem annak tartalmára is hatalmas hatással volt. Amikor az OFF-Biennálét 2020-ban el kellett halasztani (szintén a járvány miatt), nem tudtuk, hogy milyen újabb jelentésrétegekkel fog gazdagodni az, ahogy a verset a 21. században olvassuk, és ez tükröződik a válogatásunkban is. Ennek ellenére tudatában vagyunk annak is, hogy a bemutatott anyag, ahogy a kutatásunk is, csak az Európában zajló főbb történesekre szorítkozott (rövid kitekintéssel az Egyesült Államokra), és nem terjedt ki – a járványhoz hasonlóan – a többi földrészre. Végeredményben a vers eredeti kontextusa és szerzője, József Attila perspektívája többnyire szintén az európai kontinensre korlátozódott.

József Attila kiránduláson, Csillebérc, 1931 tavasza
Pákozdy Ferenc, Gereblyés László, Illyés Gyula, Szántó Imre, József Attila, Székely Béla
ff. fénykép, kiállítási nyomat
Petőfi Irodalmi Múzeum – Fotógyűjtemény, Budapest

Pekáry István: Modiano szivarkahüvely, 1934
villamosposzter, litográfia, kiállítási nyomat
Budapest Poster Gallery

Társaság kvarclámpához használt védőszemüvegben, 1925
ff. fénykép, kiállítási nyomat
Fortepan / Lőrinczi Ákos

Fiatal nők az amerikai „Dust Bowl” katasztrófa idején viselt maszkokban, 1935 körül
ff. fénykép, kiállítási nyomat
©Bert Garai/Keystone/Hulton Archive/Getty